Néha ami csak egy kalandnak indult, valami igazivá változhat.

BEFEJEZŐ RÉSZ!
Ismét vége valaminek. Szeretném, ha írnátok komit így a végéhez, ha olvastátok, és elmondanátok a véleményeteket, ha jó, ha nem jó! :)

A barcelonai futam után volt egy buli, amin Jaime volt a DJ. Még nem állt a pultban, mikor én megérkeztem. Sebi Felipével beszélgetett, nem messze az ajtótól. Hannah Sebi mellett álldogált és a tömeget nézte. Odasétáltam hozzájuk.

- Sziasztok! Milyen dolog, hogy a barátnőd ilyen csinosan felöltözik, te pedig el sem viszed táncolni? - szúrtam le Sebit.

- Milliomodszorra mondom akkor - fordult Hannah felé. -,menj bulizni ha szeretnél. - A lány elmosolyodott és megrázta a fejét.

- Nem hagylak itt. - Végignéztem a szőke nőn. Visszafogottan, mégis bulihoz öltözött. Ő ide szórakozni jött, nem mint Sebi, akin egy póló és egy ing volt, egy farmerral. Ő a társaság miatt jött, meg valószínűleg azért, mert a csapattársa zenélt, és mert megfenyegettem, hogy itt legyen.

- Velem se jössz? - nyújtottam a kezem Hannah felé. Nem igazán volt pozitív a kapcsolatunk, de ugye mindenkinek jár második esély. Itt már elgondolkodott, végül megrázta a fejét. - Felipe, te sem jössz? - próbáltam becsábítani a tömegbe a brazilt, de mosolyogva a fejét rázta. Megforgattam a szemem.

- Nem tudjátok, milyen egy igazi spanyol buli. - Otthagytam őket, és a pulthoz mentem.

- 4 Cuba Librét szeretnék - az ujjammal mutattam a számot, hogy ne értsük félre egymást. Én már láttam a tömegben azokat, akikkel jó lesz a buli. Igazából, csak el kéne kezdeni tombolni, és mindenkit magával húzna a zene. De ahhoz rendes zene kéne. Szemmel keresni kezdtem a kékszemű spanyol pilótámat. Nem messze a DJ pulttól beszélgetett valakivel.

- Visszajövök az italokért - néztem a pultosra, aki bólintott. Odamentem Jaime-hez.

- Mikor kezdesz? - Mosolyogva adott egy csókot.

- Kezdjek? - kérdezett vissza.

- Csak akkor fog beindulni a buli - vontam vállat.

- Látom szinte minden meghívott vendég eljött - nézett a terem másik végébe.

- Igen - nevettem.

- Majd feljössz hozzám? - kérdezte még.

- Persze - mosolyogtam rá. Bólintott, adott egy puszit és felment a DJ pulthoz.

Én visszamentem a cuba librékért, és visszamentem Hannahoz.

- Tessék, kóstold meg, nagyon finom - adtam egyet a kezébe. - Ellopom a nőd - vigyorogtam Sebire.

- Csak hozd vissza az este végeztével egyben - adott Hannah arcára egy puszit, és hagyta, hogy elrángassam.

- Ma bulizz ne, gondolj semmire - mondtam neki. Közben Jaime beszélni kezdett.

- Köszöntök mindenkit a bulin! - kezdett bele. - Külön köszöntöm a pilóta társaimat és csodás barátnőiket, és kiemelt köszöntést érdemelnek Spanyolország híres focitái is, akik ma velünk mulatnak. Jó szórakozást! - Elmosolyodtam.

- Focisták? - kérdezte Hannah.

- Bizony. - Odarángattam a terem másik oldalánál ülő focistákhoz, és lenyomtam a nekem fent tartott helyre.

- Ő itt Sebastian Vettel babája - mutattam be. - A neve Hannah. Ő is német. Meg kéne mutatni, milyen egy igazi spanyol buli. - Leraktam Sarah és Shakira elé 1-1 pohár piát és az utolsóba én kortyoltam bele.

- Hát bulizzunk! - kelt fel Gerrard és Shakirát is hívta magával. Cris és Sergio is felkeltek az asztaltól. Serg nézett vissza az ott ülő, David- Iker- Sarah- Messi négyesre. David szemforgatva kelt fel és rángatta magával a mellette ülő Sarat, így Iker is kénytelen volt felkelni. Messi viszont engem méregetett. Sóhajtva ültem le mellé.

- Oké, figyelj - kezdtem bele. - Utállak, ellenszenves vagy, és még barcás is. Arról nem is beszélve, hogy beképzelt, és argentin.

- Nem vagy egy kicsit előítéletes? - nézett végig rajtam.

- Lehet - vontam vállat. - Blanco vagyok, te viszont katalán csapatban játszol. És ellenszenves vagy. De ma este hajlandó vagyok úgy viselkedni, ahogy te velem. Ha bunkózol én is, ha kedves vagy, én is. Rajtad múlik, mennyire rontod el a saját bulid.

- Jól nézel ki. - Elmosolyodtam.

- Te sem vagy vészes. - Felnevetett. Próbálkozni lehet, nem igaz? Nem fogom megszeretni, de azért egy éjszakára elfelejthetem a gondjaimat, és azt, kit utálok.

- Gyere táncolni! - kaptam el Hannah kezét. A többiek már a táncparketten voltak.

Hannah egészen addig nem oldódott fel, míg el nem fogyott a cuba libre a poharából. Utána már kezdte a gátlásait levetkőzni, és táncolt rendesen.

- Mit szólnál hozzá, ha bevonnánk pár karót nyelt Forma 1-est is? - hajolt oda Sergio. Összevigyorogtunk. Kikértem Red Bullt meg 5 feles vodkát. Kiöntögettünk a Red Bullból, és beleöntöttük a vodkát. Tapasztalat, hogy szemét pia, nem érzed benne a vodkát.

- Ezért még kapok - nevettem.

- Majd kerülöd őket egy hétig - nevetett. Bólintottam.

Az első, akit megláttam, Hamilton volt.

- Lewis! - ültem le mellé. Érdeklődve nézett rám. Rámosolyogtam. - Sajnos nem volt sok időnk összebarátkozni, vagy ellenségekké válni - magyaráztam. Körülötte rajongók ültek, és látszott az arcán, hogy bármit megtesz, csak mentsem ki. - Tudom, hogy McLaren, meg minden. De egészségedre - tettem elé a Red Bullt. Emeltem az enyémet és először méregetett, majd végül koccintott és beleivott.

- Jössz táncolni? - kérdeztem. - Esetleg később?

- Később - bólintott. Vigyorogva hagytam ott. Figyelnem kellett kinek a kezében van már Red Bullos doboz spanyol zászlós mintás szívószállal. Ugyanis az mutatta meg nekem ki iszik vodkásat.

Meg se lepődtem, mikor Alonso kezében láttam egy olyat. Sergio ismerte őt, így könnyen rá tudta tukmálni.

Mikor megláttam a Sebi- Felipe párost, elkezdtem a részeget játszani.

- Héééé! - Megkapaszkodtam Felipe vállában, aki egyből elkapta a derekam, hogy el ne essek. - Hoztam nektek frissítőt! - nyomtam a kezükbe az üvegeket. - Egészségetekre! - emeltem meg az enyém.

- Te mennyit ittál? - kérdezte Sebi vigyorogva. A célom elértem, nem szagolt bele. Majd most megtanulja, hogy tőlem ne nagyon fogadjon el innivalót. Felipe is beleivott, látszólag egyikük sem gyanakodott.

- Nem sokat - egyenesedtem ki és vigyorogva mentem tovább. Értetlenül néztek utánam. - Gyertek majd táncolni! - szóltam vissza.

Nem volt több üvegem, így visszamentem a pulthoz, és kikértem egy kör Gin-Tonicot a többieknek. Tálcán vitte oda. Jól mutatta, ki az, aki ismer és ki az, aki nem. Cris, Iker, Sergio és David először beleszagolt a pohárba. Gerrard egyből beleivott, bár az ő részeges szokásait ismerve bármit adhattam volna neki. Sarah talán nem is akarta tudni, mi az. Shakira, Hannah és Messi pedig megvárták, míg a többiek megisszák. Mondjuk Hannah helyében nem építenék erre. Mindenesetre hősiesen lehúzta.

Leraktam a tálcát, és táncolni kezdtünk. Pár perc után Sebi, Felipe és még Hamilton is csatlakozott.

Jó pár kört megittunk, és én még Jaime-vel is ittam.

Elég gyorsan Cris karjaiban kötöttem ki.

**

Egy hotelszobában ébredtem fel, ami tuti nem az enyém volt. A hasamon Lara aludt. Pislogtam párat, mire ez leesett. A jobb oldalamon Sergio, míg a balomon Cris szunyókált. Még nem lett volna baj a csoportos alvásból, de ami a fiúkból látszott, az ruhátlan volt. Az én melleim sem fedte semmi. Ez viszont már zavarba ejtő volt. Már csak kíváncsiságból lestem be a takaró alá. Lara a két lábam között aludt. A bal lábam Cris lábain volt, és a srác keze a belső combom pihent. Sergio mancsai Lara hátán voltak, az egyik lába meg az enyémen. Még rendben lenne, de egyedül rajtam volt egy kigombolt férfiing, meg Lara nyakában egy férfi nyakkendő.

Visszadőltem a párnákra. Lehunytam a szemem és próbáltam visszaemlékezni, mi lett a buli vége. Csak sóhajok, fülledt, erotikával teli levegő, nyögések, simogatások, csókok ugrottak be.

Egyre biztosabb voltam benne, hogy ez nem egy rohadt nagy félreértés. Megcsaltam Jaimet, ráadásul kapásból 3 emberrel. Ez igazán… érdekes.

Mire a gondolatmentem végére értem, Lara megmozdult a hasamon. Laposakat pislogva nézett fel. Egy pillanatra farkasszemet néztünk. Aztán levándorolt a pillantása a melleimre. Majd vörösödve vissza ugrott a szememre a pillantása. Felült, és csak akkor szembesült vele, hogy én tök meztelen vagyok és ő is.

- Mi…? - nem folytatta. Bólintottam. Fülig vörösödött - Jaj.

- Nincs értelme vörösödni - vigyorodtam el. - Valószínűleg most már akár barátnők is lehetnénk. - Nevetni kezdtem, amire a két srác is felébredt.

- Ki mire emlékszik?- kérdeztem. Összegomboltam magamon Cris ingét.

- Én annyira, hogy téged kerestelek valami miatt, és bejöttünk ide - mondta Sergio. - És nagyon szenvedélyesen csókolóztatok, illetve már nem sok ruha volt rajtatok. - Crisre néztem, aki bólintott.

- Igen, rémlik, hogy 2 körül feljöttünk, és egymásnak estünk - ráncolta a homlokát.

- Csodás - fújtam. Értetlen arcok néztek rám. - Pasim van! - tártam szét a kezem.

- Szívás - vigyorgott Cris. - Én nagyjából mindenre emlékszem. - Végignézett rajtam, majd Larára pillantott.

- Én nem sokra - ráncolta a homlokát Lara.

- Asszem jobb is - reagáltam le. - Nem bírnál a szemembe nézni - elnevettem magam. Egyre több részlet jött vissza az éjjelből.

Felkeltem, és próbáltam a ruhámat megkeresni. Semmi sikerrel.

- Miért nem fekszel szépen vissza? - érdeklődött Cris.

- Mert Jaime így is megöl - morogtam. Magamra rángattam a bugyim. - És nem etikus csak így lazán venni a dolgokat. - Erre már Lara is fel akart kelni, de Sergio nem hagyta.

- És mit szólnál egy kis emlékfrissítéshez? - vigyorgott Serg.

- Valaki vágja szájba helyettem - morogtam. Mikor ráakadtam az egybe részes ruhámra magamra rángattam. Melltartó már az éjjel kezdetén sem volt rajtam. Legalábbis így emlékeztem.

- Na pusz - dobtam egy puszit az ágyban fekvő srácoknak és kacsintottam egyet Larára, akinek az arca mélybordó lett. Tetszik, hogy ennyire pirulós. Nem nézném ennyire ezt ki belőle.

Szépen átmentem a Jaime-vel közös szobánkba és halkan nyitottam be. Nagyon reméltem, hogy eléggé kiütötte magát ő is.

Beosontam a hálóba, és az első, amit észrevettem, hogy Jaime-nek nem lehet olyan hosszú haja, hogy csak így elterüljön a párnán. Megfogtam a takaró sarkát és lerántottam az ágyról. Egy fekete hajú csaj simult az én pasimhoz. Átfutott az agyamon, hogy milyen jogon durrogok, de csak egy pillanat volt. A spanyol vérem nem engedte meghazudtolni saját magam.

- Te mégis mi a francot keresel itt? - kaptam el a csaj csuklóját. Nem nagyon volt a testén ruha és a mellette szuszogó Jaimen még annyi se.

- Ami! - ült föl egyből a katalán pilóta. - Esküszöm megmagyarázom - nézett a fekete csajra.

- Nem kell. - Undorodva engedtem el a csaj kezét. Odamentem a bőröndömhöz, és behúztam rajta a cipzárt. Rossz megszokás volt, hogy nem pakolok ki. - Végeztem. - Büszkén rángattam magam után a bőröndöt. Dög voltam, mert ugyanúgy megcsaltam Jaimet, sőt, nem is egy emberrel, de abban a percben nem érdekelt. Nem volt az ő életében helyem. Vagy inkább az én életemben nem volt neki helye. Már senki másnak nem volt hely. A posztok ki voltak osztva.

Visszamentem Cris szobájába, ahol reggel ébredtem. Sergio éppen a pólóját készült felvenni a nappali részben. Cris boxerben állt a háló ajtajában.

- Hát te? - nézett végig rajtam Sergio.

- Rájöttem, hol a helyem. Hol jó nekem. - Megvontam a vállam.

- Hol? - kérdezte Cris kíváncsian. Elengedtem a bőröndöt és elé léptem. Szorosan átöleltem a keskeny, de izmos csípőjét.

- Itt. - Felnéztem az arcára, és egy hatalmas mosoly terült szét rajta.

- Örülök, hogy 3 év után végre erre rájöttél - jegyezte meg Serg. Ránéztem.

- Gondolkozz el rajta - mosolygott. - Gondold végig ki, mikor volt melletted, és ki milyen címre pályázik a szívedben.

- Te csak nem az idegesítően jól ismerő legjobb barát akarsz lenni? - vigyorogtam rá. Viszonozta a vigyort, és bólintott. - Iker mindig csak akkor volt ott Fernandoval együtt, ha nagy szükségem volt a jó barátokra.

- Ők messziről figyelnek téged. Így kimaradnak sok mindenből, és tudnak segíteni - bólintott.

- Oli szintén a legjobbak között van - mosolyogtam elgondolkodva, de nem engedtem el Crist. - Sarah és Mona is ott voltak, de Sarahban csalódtam, Mona pedig már más körökben mozog - elmélkedtem tovább. - Gerrard, mint egy kis öcsi. Sebi, pedig mint egy távoli rokon - folytattam. Felnéztem Crisre. - Évek óta te voltál azaz ember az életemben, akit nem tudtam hova tenni. - Én elgondolkodón néztem, de Cris tudta már, mit fogok mondani. Olyan érzésem volt, mintha mindenki tudná jó ideje, mi lesz a végkimenetele az egésznek, csak engem, az életem főhősnőjét hagyták ki a buliból. - Te képviselted a kísértést, a szenvedélyt. - Cris arcán még nagyobb lett a mosoly, mint eddig volt.

A szemeiben láttam, hogy ő nem fog lépni. Nekem kell lépnem. Lábujjhegyre álltam és megcsókoltam. A csókja édes volt, és szerető. Mikor eltávolodtunk és Sergiora néztem, olyan arcot vágott, mint egy türelmes bátyus, aki éppen most tanította meg a szorzótáblát a hugicájának.

- Miért küldted vissza a bugyiaimat, meg a baby dollt? - néztem Cris szemébe. Pontosan tudtam, hogy ő küldte.

- Úgy gondoltam, továbbléptél, és nem vagyok annyira mazochista alkat - mosolygott. Belecsimpaszkodtam a nyakába és ismét megcsókoltam, ezúttal szenvedélyesen.

Cris arcán örömöt láttam. Lara pedig picit talán zavarba volt.

- Lara, meddig leszel előttem zavarba? - szegeztem neki a kérdést. - Láttalak, érintettelek, talán még csókoltalak is. Mi kell még?

- Ez nekem fura - nyögte ki. - Nem olyan régen, még én magam írtam rólad és Sergioról a cikket, és beszéltem róla a TV-ben.

- Elég pasifaló vagyok. - vontam vállat vigyorogva. Még mindig Cris meztelen mellkasának dőltem. - Hidd el, nincs bajom veled, míg nem kezdesz el féltékenykedni rám, hogy Sergio velem is foglalkozik. - Itt eszembe jutott Sarah. Ott romlott meg a barátságunk.

- Nem fogok - mosolygott.

- Te pedig nem üldözöd el - nézett rám Sergio.

- Elüldözni? - értetlenkedett Lara.

- Minden barátnőnket elüldözte - nevetett Cris. - Elég nehezen bírja a konkurenciát - rácsaptam a mellkasára, de nem hagyta abba. - Irinát is elüldözte, bár ő bírta a legtovább Ami ellen. - Morcosan összefontam a kezem a mellemen.

- Nem igaz - morogtam.

- Deeee - nevetett Sergio. Cris vigyorogva adott egy puszit.

- Látod milyen igazságtalanok? - néztem Larára. - Vigyázz velük. A focisták fura népség. - Most mi nevettünk Larával és a fiúk néztek sötéten.

**

Pár héttel később a Wembley-ben ültem, és a szépen kimanikűrözött körmöm rágtam.

- Fújják már le - mondogattam folyton.

- Nyugodj meg egy nagyon kicsit - nézett rám Fernando. Neki mindegy volt, ki nyer, hiszen a Real Madrid és a Barcelona játszották a BL döntőt.

Mikor meghallottam a meccs végét jelző sípszót, egy emberként ugrottam fel a tömeggel és ordítva éljeneztünk. Megnyertük a Bajnokok Ligáját, Cris és Benzema góljával.

Folytak a könnyeim örömben, és aki csak a közelemben volt, ölelgetett. Mi a királyi gárda oldalán ültünk. Aztán annyit láttam homályosan, hogy Cris ott áll a korlátnál, ami a pályától választotta el a nézőtért. Fernando megfogta a kezem, és oda húzott a korláthoz. Átsegített a korláton, és a túloldalon Cris keze már a derekamon is volt. Könnyedén leemelt onnan. A nyaka köré fontam a kezem és szorosan megöleltem.

- Győzteteeeeeeeek! - kiabáltam, de így is alig hallottam a saját hangom. - Gratuláloook! - Megcsókoltam. De pár pillanat múlva már Sergio hangját is hallottam, ahogy ordítva ünnepel. Odanéztem, és nem messze tőlem a fehér mezesek egymás nyakába borulva ünnepeltek. Elengedtem Crist és a kezét szorongatva siettem oda a többiekhez. Akin fehér mez volt, megöleltem, és gratuláltam. Egyszerűen hihetetlen volt ezt átélni.

- Végre újra BL győzelem! - ölelt meg szorosan Iker. - El tudod hinni? - Látszott, hogy ő nem tudja elhinni. EB és VB győzelem után, ő még mindig nem tudja elhinni a BL győzelmet. Szorosan megöleltem Casit, és hagytam, hogy megpörgessen.

Földöntúli érzés volt ott állni a Wembley gyepén, és a Real Madriddal ünnepelni. Fernandot is láttam pillanatokra, ahogy gratulál, és láttam a barcás játékosok mellé térdelni, akik többsége a földön ült, és próbálta a vereséget feldolgozni. A közelben éppen David kelt fel, és indult az öltözők fel. Oda futottam hozzá és megöleltem. Nem mondtam semmit, féltem, hogy a szemébe nevetek, és az még tőlem is szemétség lett volna. Egyszerűen megöleltem és rámosolyogtam. Az arcára erőltetett egy mosolyt és biccentett egyet, majd továbbment. Nagyrészt minden barcás gratulált a győztes gárdának, de ez leginkább a spanyol játékosokra volt jellemző.

Visszafutottam a csapathoz, és Mout is megöleltem. Nevetve ölelt vissza.

Cris elkapta a derekam, mikor elengedtem az edzőjüket.

- Mit szólnál hozzá, ha hozzám költöznél? - kérdezte. Olyan boldogság volt az arcán, amit épp ésszel fel fogni sem bírtam. Neki nagyon fontos volt a BL. Ő nem élte át, milyen EB-nek és VB-nek lenni. Bár a spanyoljaim arcán is pontosan ugyanazt láttam, mint Crisén. Felfoghatatlan, elmondhatatlan boldogságot, felszabadultságot.

- Örülnék neki - nevettem. - Nem költöznék messzire. - Ő is nevetni kezdett és megcsókolt. Még a csókjában is boldog izgágaság érződött. Lejátszottak egy meccset, de mindenki úgy tombolt, mintha teljesen kipihent lenne. Hihetetlen erőt adott nekik a győzelem.

Mikor a díjat vették át, a háttérben voltunk Fernandoval együtt. Fotós legyen a talpán, aki jó képet tud csinálni az ordítozó, ugráló, táncoló, daloló Real Madridról.

Forma 1-es Világbajnok soha nem lehetek, ezt a lehetőséget elvette tőlem az élet, pedig ez volt a legnagyobb álmom, de a legjobb barátaim hihetetlenül boldogok voltak, és ez nekem felért egy VB címmel.

A barátaim. A pasim, és egyben nagy szerelmem. 3 év kellett ahhoz, hogy anyu halálát igazán feldolgozzam, és kicsapongás után révbe érjek, és büszkén ölelhessem a párom, aki éppen a világ egyik legboldogabb embere. Igaz, nem miattam, hanem a foci miatt, de én nem az a típus vagyok, akit ne kötne le, és ne örülnék iszonyatosan a győzelmüknek. Hiszek ők az én barátaim és ők a családom is. És büszke vagyok rájuk, ahogy arra is, hogy valaha Forma 1-es pilóta lehettem. Kiváltságos életem volt, van és lesz. Csak most kezdtem el ezt igazán értékelni. A halál szele tényleg sok mindenre ráébreszt.

Mindenkinek ajánlom, aki miattam szerette meg a focit, és főleg azoknak akik miattam néznek már máshogy(pozitívabban) Sergio Ramosra, vagy Cristiano Ronaldora.

HALA MADRID!!!